Szomorú hír: elhunyt Henk Tamás, c. egyetemi tanár, volt tanszékvezetőnk

Dr. Henk Tamás

1948-2020

Kiemelkedően igényes, felkészült és következetes kollegánk távozott közülünk. Dr. Henk Tamás több évtizedes munkásságára az alaposság, a lelkiismeretes és pontos felkészülés volt a jellemző. Igazi mérnökre emlékezünk, aki magas követelményeket állított maga elé. Kutatóként, kutatásvezetőként, oktatóként, oktatásszervezőként és tanszékvezetőként egyaránt nagy odaadással és felelősséggel végezte munkáját, jelentősen hozzájárult az egyetemi oktatás színvonalának emeléséhez, az egyetem hírnevének öregbítéséhez.

Rendkívüli erőt és tartást mutatott, ahogy hosszan tartó betegségét viselte, szinte mindvégig köztünk volt az egyetemen. Személyes példájából sokat tanultunk, emlékét megőrizzük.

Búcsúztatása július 2-án 13.00 órakor lesz az Óbudai temetőben.

 

1973-ban a BME-n villamosmérnöki oklevelet, 1980-ban BME egyetemi doktor címet, 1985-ben a műszaki tudomány kandidátusa, illetve 1994-ben PhD fokozatot szerzett. 1973-1990-ig a Távközlési Kutató Intézetben (TKI) kutató, majd tudományos osztályvezető, főosztályvezető feladatokat látott el. 1989-ben a BME címzetes egyetemi docense lett. 1990-től a BME Híradástechnikai Elektronikai Intézetében, majd a Távközlési és Telematikai, illetve Távközlési és Médiainformatikai Tanszéken (TMIT) tudományos főmunkatárs, 1992-től egyetemi docens, 2010-2013-ig tanszékvezető, ezt követően tudományos tanácsadó, majd címzetes egyetemi tanár volt. 1995-2005-ig a University of Neuchâtel partner kutatója.

Henk Tamásnak jelentős szerepe volt a magyarországi innováció kiemelkedő sikertörténetének létrejöttében. 1992-ben Gordos Géza kezdeményezésére és koordinálásával, Henk Tamás vezetésével alakult meg a Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma (HSN Lab), amelynek alapító ipari partnerei az Ericsson R&D és a Telia Research voltak. A laboratórium vezetését 2006-ig látta el. A kiemelkedő PhD képzést és nemzetközileg is elismert kutatómunkát felmutató HSN Lab munkájába a továbbiakban több tanszék is bekapcsolódott. A HSN Lab megalapítása és sikeres pályára állítása a mai napig meghatározó eleme tanszékünk életének, egyúttal messze ható példája az eredményes egyetem-vállalat együttműködésnek.

1998-ban alakult meg az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK), amely alap- és alkalmazott kutatást folytatott több egyetem és vállalat partnerségében. Henk Tamás az ETIK alapító ügyvezető igazgatója, majd kutatási programvezetője volt.

Szakmai érdeklődési területe elsősorban a digitális jelfeldolgozást, majd az infokommunikációs hálózatokat fedte le. Már a TKI tudományos kutatójaként is részt vett önálló laboratóriumi, diplomaterv és egyetemi doktori munkák témavezetésében ipari konzulensként, majd címzetes egyetemi docensként. 1986-tól MTA tudományos ösztöndíjasok, majd BME PhD hallgatók tudományos témavezetője volt. 1990-től a TMIT (és elődei) oktatójaként részt vett önálló tantárgyak és szakirányok kidolgozásában, kurzusokat tartott az infokommunikációs hálózatok témakörében és több szakirány felelőseként segítette az egyetemi oktatást.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) szakmai közéletében is markáns szerepet vállalt. 2007-től a BME VIK Oktatási Bizottságának elnöke, majd 2009-től 2011-ig a BME VIK Minőségbiztosítási Bizottságának alapító elnöke. Alapító és évekig aktív tagja volt a Gazdaságinformatikai Szakbizottságnak is.

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE) 1973-tól volt tagja. Részt vett a HTE Távközlési Szakosztály vezetésében az 1989-2002 időszakban. Az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságnak több ciklusban választott tagja volt, a 1993-1999 időszakban a bizottság titkárává is megválasztották. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program Információs és Kommunikációs Technológiák Programtanácsának tagja volt 2000 és 2004 között.

Munkásságának értékét Pollák–Virág-díj (1982), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997), Széchenyi-díj (1999), Gábor Dénes-díj (2003), BME TMIT Kozma László emlékérem (2005), a kétszer is kiérdemelt HTE Puskás Tivadar-díj (1991 és 2006),  valamint a 2013-ban adományozott Pro Facultate elismerés is fémjelzi.