Eredmények

Első díj

A TMIT IoT 2016 Verseny győztese, ezzel a 250 ezer forintos fődíj nyertese az Okos villástargonca ötlettel felvonuló csapat: Balog Zsolt, Hegedűs Csaba, Umlauf Zoltán.

Az Okos Villástargoncák pályamű alapgondolata, hogy  az eszközök a jövőben ritkábban fognak váratlanul elromlani, ugyanis segíteni fogják a saját karbantartásukat.

Az esettanulmányukban e komplex folyamatot mutatják be. Prototípusként egy képzeletbeli ipari szállítójárművet (villástargoncát) modelleznek, amely egy raktárépületben teljesít szolgálatot. A targonca kapcsolatban áll a környezetével és a termelés számos érintettjével. Így például a targonca kommunikálhat a pótalkatrész-beszállítókkal (le tudja jelenteni a várható készletezési igényeket), a saját gyártójával (garanciális és statisztikai okokból), illetve a különféle vállalati rendszerekkel is: például a karbantartási és üzemanyag-vételi ütemezővel (flottamenedzsment), vagy a felhő alapú adattároló és adatbányász szakértői rendszerekkel, illetve természetesen a vállalati erőforrástervezési rendszerrel (ERP) is. A működési környezetet egy közös, vállalati szenzorhálózat figyeli, amelyhez minden munkagép csatlakozhat. Ezen szenzorok többek között segítik a működési paraméterek betartását (például a levegő pára- és portartalmát mérik, amelyek a légszűrőkre veszélyes), illetve a sofőrök munkáját is. A bemutatott prototípus központi eleme egy Raspberry Pi volt.

Közönségdíj

A 100 ezer forintos közönségdíjat, valamint a National Instruments egyik különdíját a Home Healthcare Hub csapata, Deé Flórián, Barkaszi Richárd, Horváth Márk és Bozsó Péter kapták.

A Home Healthcare Hub projekt célja egy olyan eszköz kialakítása, mellyel az okostelefont kezelni nem tudó páciensek élete kényelmesebbé tehető, valamint jelentősen csökkenthető az őket kezelő orvosok leterheltsége. Ezáltal több idő juthat egy betegre és javulhat az ellátás színvonala. A csapat egyetért abban, hogy ez mindnyájunk, a társadalom együttes érdeke.

Az eszköz egy úgynevezett "hub", melynek lelkét hardveresen egy Raspberry Pi és az ahhoz csatlakoztatott különböző perifériák, szenzorok alkotják. Szoftveresen a Pi-n futó Windows 10 feladata az adatgyűjtés, melyet interneten keresztül az Azure felhőszolgáltatásban futó backendnek továbbít. Ez utóbbi egyrészt feldolgozza a kapott adatokat és egy webes frontend segítségével megjeleníti azokat az orvos számára, valamint lehetőséget biztosít ugyanezen a felületen keresztül az orvos számára a betegénél lévő fizikai eszköz konfigurációjára.

Az eszköz jelzésre is alkalmas: ha az orvos úgy látja, a beteg nem vett be időben egy gyógyszert, figyelmeztető jelzést küldhet. Kritikus esetben a beteg egyetlen gombnyomással értesítheti az orvost a mobiltelefonján.

Különdíjak

A National Instruments különdíjában részesült továbbá még két csapat, a Valósidejű forgalombecslő pályaművel Frankó Attila és Kosdi Dávid, valamint a CEWI csapa, Pál Gábor Zoltán, Szedenik Ádám, Olasz-Szabó Bence, Pokornyi Balázs, Vegera Tamás, Varga Ádám. Az NI különdíja az innovációs programukba való felvétel, amely során hardver-eszközökhöz való széles hozzáférést, szoftver-licenszeket, tréninget és mérnöki támogatást adnak a díjazottaknak megoldásuk tökéletesítéséhez és kiterjesztéséhez.

A Valósidejű forgalombecslő projekt célja egy érzékelő rendszer létrehozása a kötött pályás közlekedéshez (villamos, HÉV, vonat). A rendszer képes a hirtelen megnövekedett utaslétszám detektálására, az adatok feldolgozására és továbbítására a megfelelő központba. Ezen adatok ismeretében lehetőség nyílik az utasok valós idejű tájékoztatására, extrém esetben a viszonylat terheltségének csökkentése érdekében járatsűrítés is alkalmazható. A berendezés a kialakított érzékelőrendszer (giroszkóp, árammérő, sebességmérő) segítségével becsli az aktuális terhelést - amiből és következtetünk az utasszámra.

A CEWi rendszer az IoT fejlesztők két problémájának megoldásához igyekszik támogatást nyújtani: Egyrészt összetett eszközrendszerrel kell megbirkózni: hardware komponensek, felhő-alapú megoldások, termék-menedzsment interfész, felhasználó-oldali alkalmazások. Másrészt az online eszközök eléréséhez általában több alkalmazás használata szükséges; vagy nagyon specializált területre lehet csak fókuszálni, szűk gyártói körrel. A CEWi megoldása egy olyan platform, amelyen a fejlesztők számára eszközöket és szolgáltatásokat, a végfelhasználók számára pedig közös, de egyedivé tehető interfészt nyújt.

Az első forduló továbbjutói

Örömmel tapasztaltuk a nagy érdeklődést a TMIT Internet of Things verseny iránt. A határidőig beérkezett pályművek közül nehéz volt a zsűrinek kiválasztania a hat továbbjutó csapatot, olyannyira, hogy végül az utolsó továbbjutó helyen kialakult holtverseny miatt hét csapatot küldtünk tovább a második fordulóba. Íme a továbbjutó ötletek, betűrendben:

• CEWI
• iFridge
• Internetes postaláda
• Home HealthCare Hub
• Okos villástargoncák
• Olcsó okos otthon
• Valósidejű forgalombecslő

A továbbjutó csapatok, kiegészülve két zsűritaggal

Szeretnénk megköszönni a részvételt azoknak a csapatoknak is, akik a szoros versenyben most nem tudtak továbbjutni a következő körbe. Szívesen látjuk majd őket is a nézőközönség soraiban az április 21-i döntőn, és reméljük a jövő évi versenyen újra próbálkoznak.

A zsűri

	Magyar Gábor, tanszékvezető egyetemi docens, BME-TMIT - zsűri elnöke Magyar Gábor villamosmérnök, az utóbbi években oktató-kutató munkájában egyre nagyobb teret kapott az internetes tartalmak előállítása, szerkesztése, kezelése és elemzése, a közösségi háló alkalmazások szolgáltatási és adatvagyon felhasználási kérdései: Banki adatmodellezési módszertanok, Föld-rendszer adatok tudományos feldolgozása, Virtuális téri neurokognitív kutatóműhely immerzív médiatechnológiáinak kutatása, stb.
	Szepessy Zsolt, ügyvezető igazgató, evopro Innovation Kft. Szepessy Zsolt villamosmérnök, több, mint 20 év tapasztalattal méréstechnika, jelfeldolgozás, beágyazott hardver és szoftver rendszerek fejlesztésében. Az evopro Innovation Kft ügyvezetője, az evopro csoport műszaki igazgatója. Vezetése alatt a vállalat számos ipari elosztott mérőrendszert, vezeték-nélküli szenzorhálózatot fejlesztett, például az eRDM dinamikus vasúti diagnosztikai rendszert, amely 2014-ben Magyar Termék Nagydíjat kapott.
	Vámos István, osztályvezető, Üzleti és IoT szolgáltatások, Telenor Vámos Istán 1999 és 2011 között különböző termék-és üzletfejlesztői pozíciókban dolgozott roaming, értéknövelt szolgáltatások (VAS), illetve mobil adat területen egy telekommunikációs vállalatnál. 2012-től mostanáig osztályvezető a Telenor Magyarországnál, ahol korábban VAS, roaming és interconnect, aktuálisan felhő alapú üzleti szolgáltatásokért felelős 2015. októberétől az IoT téma felelőse is.
	Szilágyi László, Operational Manager, Ericsson Garage Budapest Szilágyi László az Ericsson Magyarország R&D irodájának munkatársa, az elmúlt 6 évben fejlesztési és manageri pozíciókat egyaránt betöltött. Jelenleg az Ericsson Garage budapesti ügyvivőjeként az Ericsson ipari partnereivel együttműködve nyílt innovációs projektek létrehozásáért és koordinálásáért felel.
	Málnay Barnabás, Business Development Advisor, EIT Digital Málnay Barnabás a Mobilitás és Multimédia Klaszter Iroda igazgatója, az EIT Digital üzletfejlesztési tanácsadója és a WS Cofounder partnere. Korábban az OTP Csoport részeként működő AVEC Startup Akcelerátor üzletfejlesztési igazgatója volt, azt megelőzően a Kitchen Budapest külkapcsolati és fejlesztési igazgatója, illetve senior tanácsadó a Magyar Telekom Innovációs és Üzletfejlesztési Igazgatóságán. Tanulmányait az ELTE-n, a Közép-európai Egyetemen, és a kaliforniai Stanford Egyetemen végezte, mely utóbbinak több oktatási programjában is dolgozott óraadóként.
	Barabás Botond, Innovációs Program Menedzser, National Instruments
	Varga Pál, egyetemi docens, BME TMIT Varga Pál a protokoll-technológia, a hálózat-monitorozás és a hibaok-analízis területén szerzett tapasztalatait az együttműködő rendszerek területén is igyekszik hasznosítani. Több, az IoT területén tevékenykedő európai K+F projekt nemzetközi munkacsoportjának vezetője és hazai koordinátora. A BME-n teljes villamosmérnök és informatikus évfolyamokat is oktat - az Infokommunikáció, és az Információs Rendszerek Üzemeltetése című tárgyakban.
	Fehér Gábor, egyetemi docens, BME TMIT Fehér Gábor 2012 óta foglalkozik IoT alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, mint oktató és konzulens. Részt vett több olyan projektben is, amely az okos városokhoz kapcsolódik, illetve jelenleg is aktívan tevékenykedik ilyen projektben. A BME-TMIT Okos Város labor egyik megalkotója.
	Vida Rolland, egyetemi docens, BME TMIT Vida Rolland több mint 10 éve foglalkozik a vezeték nélküli szenzorhálózatokkal kapcsolatos kutatásokkal. A témában számos tudományos publikáció szerzője, magyar és nemzetközi kutatási projektek tagja. Az Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció felelőse, a témához kötődő számos tárgy oktatója. 2015 óta az IEEE Sensors Council igazgatási bizottságának tagja.

Te milyen okos eszközzel hódítanád meg a Világhálót?

Vajon mire tudják használni a tárgyak az Internetet? Hogyan lesz az emberek élete biztonságosabb, kényelmesebb, egyszerűbb, ha a környezetünkben lévő eszközök elkezdenek egymással kommunikálni? Milyen új okos tárgyak jelenhetnek meg, ha az Internethez ugyanolyan könnyen tudnak majd csatlakozni mint az elektromos hálózathoz?

Ha vannak válaszaid a fenti kérdésekre, és nem félsz a megmérettetéstől, pályázz a TMIT Internet of Things versenyre! Lehetsz BSc-s vagy MSc-s mérnökhallgató, dolgozhatsz egyszemélyes vagy 2-4 fős csapatban, akár más egyetemek hallgatóival is. A fontos csak az, hogy legyen egy jó ötleted, és egy prototípus, amin be is tudod mutatni.

Írd le az ötleted legfeljebb egy oldalban, térj ki arra, hogy milyen problémát old meg, kiknek szól, és hogyan illeszkedik a felhasználók életébe. Illusztráld képekkel, és küldd el nekünk, hogy bekerülhess a hat kiválasztott csapat közé, akik a döntőben egy szakmai zsűri előtt mutathatják be munkájukat. A döntőbe jutott csapatoknak üzleti és szakmai mentort is biztosítunk.

Díjazás:

A hat döntős csapat mindegyikét 50.000 Ft-tal támogatjuk a prototípus elkészítésében.

A zsűri által legjobbnak ítélt csapat tagjai elnyerik a 250.000 Ft-os fődíjat.

A közönségdíjat elnyerő csapat 100.000 Ft-os különdíjban részesül.

Határidők:

Az ötleteket bemutató pályaműveket 2016. március 10. éjfélig küldhetitek be az iot-verseny@tmit.bme.hu címre.

A hat továbbjutó csapat nevét 2016. március 16-án tesszük közzé a verseny weboldalán.

Az elkészült prototípusok a zsűri és a közönség előtti bemutatására 2016. április 21-én kerül sor.

Támogatók:

További részletek

A verseny menete

A verseny kétfordulós. Az első forduló (ötlet-pályázat) legjobb hat munkáját beküldő csapata jut tovább a döntőbe (prototípus-verseny). A továbbjutó csapatoknak további 36 nap áll rendelkezésükre, hogy kidolgozzák ötletüket, és megvalósítsák az ötletet bemutató prototípust. A döntő során minden csapat egy 5 perces prezentációban mutathatja be ötletét a szakmai zsűrinek. Ezt követően a zsűri és a közönség kipróbálhatja a prototípusokat, majd értékeli azokat. Az eredményt a szervezők a helyszínen hirdetik ki.

Versenyzők

A versenyre BME hallgatók jelentkezhetnek, egyszemélyes vagy olyan 2-4 hallgatóból álló csapattal, melynek legalább egyik tagja BME hallgató. A csapat végleges összetételét legkésőbb a második forduló megkezdéséig kell meghatározni.

Ötlet-pályázat

A verseny első körében írásban kell bemutatni a megvalósítani kívánt ötletet. Az elbírálás során az alábbi öt szempontot vesszük figyelembe:

-       A megoldani kívánt probléma relevanciája, társadalmi hasznossága (30%)

-       A javasolt megoldás alkalmazhatósága, költsége (30%)

-       Az ötlet eredetisége (30%)

-       A pályamű külalakja, érthetősége (10%)

A beadott pályamű lehet magyar vagy angol nyelvű, illusztrálható képekkel, diagramokkal. A szöveget szakmai közönségnek kell írni, legfeljebb egy A4 oldal terjedelemben. A pályaműveket PDF formátumban az iot-verseny@tmit.bme.hu címre kell eljuttatni 2016. március 10. éjfélig.

Ötlet-pályázat eredmény

A beküldött pályáműveket a szervezők a fenti szempontok szerint értékelik majd rangsorolják, és a legjobbnak ítélt 6 csapatot meghívják a döntőbe. Ha valamelyik kiválasztott csapat bármilyen okból visszalép, úgy a szervezők dönthetnek arról, hogy megfelelő minőségű pályázatok esetén a 7. 8. ... helyezett csapatoknak adnak továbbjutási lehetőséget.

A döntőbe jutó csapatok 50.000 Ft-os támogatást kapnak a prototípus elkészítésére, mely fölött szabadon rendelkeznek. Magasabb eszközigény esetén a szervezők lehetőség szerint eszközök kölcsönzésével segítik a versenyzőket.

Prototípus-verseny

A prototípus-verseny 2016. április 21-én, 18:00 órai kezdettel kerül megrendezésre. A versenyzőknek 2016. április 19. éjfélig kell elküldeniük elkészült prezentációikat, és a nyilatkozatokat (lásd egyéb feltételek) a szervezőknek Powerpoint (pps, ppsx, ppt, pptx) vagy Prezi (zip) formátumban. A döntőben 5 percük lesz bemutatni a prezentációt magyar vagy angol nyelven a közönségnek és a szakmai zsűrinek. Ezt követően a közönségnek és a zsűrinek egy órája van megtekinteni az elkészült prototípusokat és beszélgetni a versenyzőkkel. Végül összeül a zsűri, közben a szervezők összesítik a közönség-szavazatokat.

A zsűri értékelési feltételei közül a legfontosabb, hogy mennyire sikerült a prototípussal a felhasználó számára kipróbálható, értékelhető módon bemutatni a megoldást:

-       A bemutatott ötlet (15%)

-       A prezentáció minősége (15%)

-       A prototípus kidolgozottsága (30%)

-       A prototípus hatékonysága (40%)

Prototípus-verseny díjazása

A prototípus-verseny eredményhirdetésére 2016. április 21-én 20:00-kor kerül sor. A verseny győztesét a zsűri választja ki, az egyéni értékelések alapján megvitatva a pályaműveket. A zsűri által legjobbnak ítélt versenyző 250.000Ft-os pénzjutalomban részesül. A többi versenyző közül a közönség által legjobbnak ítélt versenyző kapja a 100.000Ft-os közönségdíjat. A két díjat tehát nem viheti el ugyanaz a csapat.

Egyéb feltételek

A prototípus előállításában csak a csapattagok vehetnek részt. Minden egyéb segítséget, felhasznált kódrészletet, műszaki tervet, módszert a prezentációhoz mellékelt nyilatkozatban hivatkozni kell, ha azok nem közismert technológiák, és nem egyértelmű, hogy nem képezik a versenyzők saját munkáját.