Kutatási és fejlesztési területek
A Távközlési és Médiainformatikai Tanszék kutatási profiljának gerincét az információs értéklánc, a tartalom - továbbítás - megjelenítés folyamatának műszaki kérdései képezik, felölelve a beszéd, kép, videó, adat, dokumentum informatikai eszközökkel való kezelésének és hálózati elérhetőségének kérdéseit.
A kutatás központjában hagyományosan a távközlés áll, a kutatás hangsúlya azonban mindinkább a távközlés és informatika, majd a távközlés, az informatika és a média konvergenciája adta szinergikus lehetőségek kiaknázására tolódott (infokommunikáció, médiainformatika). A Tanszék kutatási profiljának fő vonulatát jelenleg a távközlésen kívül a számítógép-hálózatok, a távinformatikai protokollok, a beszédinformációs rendszerek, a médiainformációs technológiák és rendszerek, az adatbázisok, multimédia-alkalmazások, intelligens rendszerek, valamint a szakirányú menedzsment és ágazati szabályozási témák képezik.
A mélyebben művelt szakterületek a kor mindenkori kihívásainak megfelelően folyamatosan változtak, olykor átalakultak és szükség szerint bővültek, és folyamatosan bekerülnek a tananyagba. Jellemző a tanszéki munkatársakra, hogy mindenki több témában is tevékenykedik, ezért a kutatási területeken gyakoriak a személyi átfedések.
Kutatási irányok
Az első és legrégebbi kutatási irányt maga a távközlés jelenti: hálózatokkal, szolgáltatás-minőség biztosítással, protokollokkal és hálózati szolgáltatásokkal foglalkoznak. Ezen belül ma már a legnagyobb szegmens a nagysebességű infokommunikációs hálózatok témájával foglalkozó kutatás, a HSN Lab, amely tanszékek közötti együttműködéseket is felölelve működik Vida Rolland docens és Toka László adjunktus vezetésével.
Történetileg a második kutatási irányt a Beszédinformációs rendszerek képezik. A beszédfeldolgozás és a távközlés kapcsolata nyilvánvalóan igen szoros, ez az oka annak, hogy a Tanszék foglalkozik e téma szinte minden elemével. A beszédtechnológiai kutatásokat Németh Géza docens, a beszédakusztikai kutatásokat Vicsi Klára tudományos főmunkatárs vezeti.
Harmadik kutatási irányként a Multimédia és tartalomkezelés említendő, amelyen belül adatbázisokkal, információbiztonsággal, médiainformációs rendszerekkel, multimédia alkalmazásokkal és tartalomkezelési technológiákkal foglalkoznak Magyar Gábor docens koordinálásával.
A negyedik kutatási irány a Kóczy László professzor által vezetett Intelligens számítástechnika témakör, amelyen belül igen sikeresen foglalkoznak a fuzzy rendszerekkel, neurális hálózatokkal, kognitív informatikával és alkalmazásaikkal,
Az ötödik, legújabb terület az Infokommunikáció menedzsment és szabályozás témakör, felölelve a távközlés és a konvergens területek stratégiai, piacszabályozási, vállalatvezetési és mérnöki menedzsment kérdéseit, amelyet Sallai Gyula professzor irányít.
Mérete szerint két kutatási terület emelendő ki, amelyek markánsan meghatározzák a Tanszék mindennapjait: az egyik a nagysebességű infokommunikációs hálózatok kérdésköre (hálózatok konfigurálása, méretezése, tervezése, optimalizálása, teljesítményanalízise, működtetési eljárások, protokollok tesztelése, szolgáltatásminőség, biztonság), a másik a beszédtechnológiák témaköre (beszédfelismerés, beszédszintézis, szöveg-beszéd átalakítók, számítógépes telefónia). Mindezek alapján jelenleg két kutatási főirányt különíthetünk el:
Kutatási főirányok
- Távközlés/infokommunikáció főirány;
- Médiainformatika főirány.
Az egyes kutató laboratóriumokban folyó tevékenységet a honlap a Laborcsoportok oldalon ismerteti.