Kutatási portfóliónk

Kutatási és fejlesztési területek

A Távközlési és Médiainformatikai Tanszék kutatási profiljának gerincét az információs értéklánc, a tartalom - továbbítás - megjelenítés folyamatának műszaki kérdései képezik, felölelve a beszéd, kép, videó, adat, dokumentum informatikai eszközökkel való kezelésének és hálózati elérhetőségének kérdéseit.

A kutatás központjában hagyományosan a távközlés áll, a kutatás hangsúlya azonban mindinkább a távközlés és informatika, majd a távközlés, az informatika és a média konvergenciája adta szinergikus lehetőségek kiaknázására tolódott (infokommunikáció, médiainformatika). A Tanszék kutatási profiljának fő vonulatát jelenleg a távközlésen kívül a számítógép-hálózatok, a távinformatikai protokollok, a beszédinformációs rendszerek, a médiainformációs technológiák és rendszerek, az adatbázisok, multimédia-alkalmazások, intelligens rendszerek, valamint a szakirányú menedzsment és ágazati szabályozási témák képezik.

A mélyebben művelt szakterületek a kor mindenkori kihívásainak megfelelően folyamatosan változtak, olykor átalakultak és szükség szerint bővültek, és folyamatosan bekerülnek a tananyagba. Jellemző a tanszéki munkatársakra, hogy mindenki több témában is tevékenykedik, ezért a kutatási területeken gyakoriak a személyi átfedések.

Kutatási irányok

Az első és legrégebbi kutatási irányt maga a távközlés jelenti, Gordos Géza professzor koordinálásában. Távközlési jelfeldolgozással, távközlési méréstechnikával, szolgáltatás-minőség biztosítással, protokollokkal és nagysebességű hálózatok problémakörével foglalkoznak. Ezen belül ma már a legnagyobb szegmens a nagysebességű infokommunikációs hálózatok témájával foglalkozó kutatás, a HSN Lab, amely tanszékek közötti együttműködéseket is felölelve működik Henk Tamás docens, 2007 január 1-től pedig Szabó Róbert docens vezetésével. Itt említendő a nemzetközi elismerést kivívó, Tatai Péter által vezetett Távközlési jelfeldolgozás laboratórium, amely 1996-ban Európai Információ Technológiai Díjat is kapott.

Történetileg a második kutatási irányt a Beszédinformációs rendszerek képezik, szintén Gordos Géza professzor összefogásában. A beszédfeldolgozás és a távközlés kapcsolata nyilvánvalóan igen szoros, ez az oka annak, hogy a Tanszék foglalkozik e téma szinte minden elemével. A beszédtechnológiai kutatásokat Németh Géza docens, a beszédakusztikai kutatásokat Vicsi Klára tudományos főmunkatárs vezeti.

Harmadik kutatási irányként a Multimédia és tartalomkezelés említendő, amelyen belül adatbázisokkal, információbiztonsággal, médiainformációs rendszerekkel, multimédia alkalmazásokkal és tartalomkezelési technológiákkal foglalkoznak Magyar Gábor docens koordinálásával.

A negyedik kutatási irány a Kóczy László professzor által vezetett Intelligens számítástechnika témakör, amelyen belül igen sikeresen foglalkoznak a fuzzy rendszerekkel, neurális hálózatokkal, kognitív informatikával és alkalmazásaikkal,

Az ötödik, legújabb terület az Infokommunikáció menedzsment és szabályozás témakör, felölelve a távközlés és a konvergens területek stratégiai, piacszabályozási, vállalatvezetési és mérnöki menedzsment kérdéseit, amelyet a jelenlegi tanszékvezető, Sallai Gyula professzor irányít.

Mérete szerint két kutatási terület emelendő ki, amelyek markánsan meghatározzák a Tanszék mindennapjait: az egyik a nagysebességű infokommunikációs hálózatok kérdésköre (hálózatok konfigurálása, méretezése, tervezése, optimalizálása, teljesítményanalízise, működtetési eljárások, protokollok tesztelése, szolgáltatásminőség, biztonság), a másik a beszédtechnológiák témaköre (beszédfelismerés, beszédszintézis, szöveg-beszéd átalakítók, számítógépes telefónia). Mindezek alapján jelenleg két kutatási főirányt különíthetünk el:

Kutatási főirányok

  • Távközlés/infokommunikáció főirány;
  • Médiainformatika főirány.

Az egyes kutató laboratóriumokban folyó tevékenységet a honlap a Laborcsoportok oldalon ismerteti.