BME-TTT, -TMIT 1998-2007
 

Híradástechnika

 

Elektronikus feladattár

A feladatok numerikus eredményei a kérdések mögött találhatóak, háttérszínnel szedve!
Az "(OP)" jelű feladatok megoldása - egyelőre - ellenőrizetlen.

Tartalomjegyzék


Jelek, véletlen folyamatok leírása



(Dátum?, ZH?)
Adott a ξ(t) = A·t + B·t² sztochasztikus folyamat, ahol A és B két független valószínűségi változó zérus várható értékkel és σ szórással. Döntse el, hogy a folyamat stacionárius-e (tágabb értelemben) vagy sem! (10 pont) nem



(Dátum?, ZH?)
Adott a ξ(t) = A·cos(Ωt) + B·sin(Ωt) sztochasztikus folyamat, ahol A és B két független, zérus várható értékű és egységnyi szórású valószínűségi változó. Milyen sűrűséggel lehet a folyamatból mintákat venni úgy, hogy a minták korrelálatlanok legyenek? (10 pont) π/(2Ω) + k·π/Ω, kÎZ



(Dátum?, ZH?)
Egy ξ(t) gyengén stacionárius sztochasztikus folyamat (melynek ismert az Rξ(τ) autokorrelációs függvénye és az mξ várható értéke) és egy véletlen fázisú koszinuszos jel szorzatát jelöljük η(t) folyamatként! Így tehát ηt = ξt · cos(2·π·f·t+φ), ahol f konstans, φ pedig egy [0,2·π) fölött egyenletes eloszlású, ξt-től független valószínűségi változó.



(Dátum?, ZH?)
A széles sávban állandó, s0 spektrális sűrűségű jelet egy elsőfokú aluláteresztő szűrővel szűrjük, és mérjük a keletkező jel teljesítményét. A szűrő átviteli függvénye: 1 / (1 + j·f/f0).



(Dátum?, ZH?)
Egy stacionárius jel spektrális sűrűségfüggvénye s(f) = { ˝f˝ < 2·B ? s0 · (1 - ˝f˝ / (2·B)) : 0 }.



(Dátum?, ZH?)
Egy egyenáramú tápegységet 1 kΩ értékű ellenállással zárunk le. Az ellenálláson mérhető feszültség időfüggvényét a ξ sztochasztikus folyamattal modellezzük. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az ellenálláson eső feszültség értéke 0.5 valószínűséggel +5 V, illetve ugyanekkora valószínűséggel -5 V.



(Dátum?, ZH?)
A széles sávban állandó, N0 spektrális sűrűségű jelet a H(f) = { ˝f˝ < B ? 2 · j · sin(π·f/B) : 0 } átviteli függvényű szűrővel szűrjük.



(Dátum?, ZH?)
A ξt, t Î (-∞,∞) gyengén stacionárius, nulla várható értékű Gauss folyamat spektrális sűrűségfüggvénye s(f) = { -π/2 ≤ f ≤ π/2 ? 1 : 0 }, ahol f az f0 = 1 kHz-re normált frekvencia.



(Dátum?, ZH?)
Határozza meg a ξ(t) fehérzaj folyamat szűrése nyomán létrejövő η(t) folyamat átlagteljesítményét!
sξ(f) = N0 és H(f) = { -π/2 ≤ f ≤ π/2 ? cos(f) : 0 }. N0 · π / 2



(Dátum?, ZH?)
A ξ valós folyamat 2 V²/kHz spektrális sűrűségű fehér zajból keletkezik 1 kHz határfrekvenciájú aluláteresztő szűréssel.



(Dátum?, ZH?)
A széles sávban állandó, N0 spektrális sűrűségű jelet (zajt) elsőfokú, f0 határfrekvenciájú aluláteresztő szűrővel szűrjük. A szűrő "egyenáramú" alaperősítése 1.


Zaj

k = 1.38 · 10-23 W·s/K

(1999.06.09, V)
Mennyivel rontja le egy antenna és a hozzá tartozó előerősítő eredő zajhőmérsékletét a közéjük iktatott 4 méter hosszúságú kábel, ha a kábel csillapítása méterenként 0.5 dB, az előerősítő zajtényezője 0.3 dB, az antenna zajhőmérséklete pedig 25 K?
(A kábel és az előerősítő 290 K-en üzemel.) 6.97 dB-lel



(1999.11.04, ZH)
Ha az antenna és a vevőkészülék közé egy 0.9 dB csillapítású, szobahőmérsékletű levezető kábelt iktatunk, a vevő kimenetén a jel-zaj viszony a felére csökken.



(1999.12.10, PZH)
Egy 300 kHz sávszélességű erősítő teljesítményerősítése az átviteli sávban 7 dB, zajtényzője pedig 2.5.



(2000.01.04, V)
Ha az antenna és a vevőkészülék közé egy L csillapítású, szobahőmérsékletű levezető kábelt iktatunk, a vevő kimenetén a jel-zaj viszony megváltozik. Vezesse le az eredő jel-zaj viszony képletét! Az antenna-látta háttér zajhőmérséklete TA, a szobahőmérséklet T0, a vevő zajtényezője F, csillapítás nélkül a jel-zaj viszony ρ. (18 pont) ρ · (TA+T0·(F-1)) / (TA+T0·(LF-1))



(2000.01.18, V)
Egy 13 K zajhőmérsékletű antenna 3 dB csillapítású, szobahőmérsékletű kábellel csatlakozik egy erősítőhöz. Az antenna által vett (hasznos) jel teljesítménye 1 nW, az erősítő sávszélessége 20 MHz. Az erősítő zajtényezője 1 dB.



(Dátum?, ZH?)
Két, G = 4 teljesítményerősítésű, F = 3 zajtényezőjű, 20 MHz sávszélességű erősítőt láncba kapcsolunk. Az első erősítő bementére kerülő jel zajhőmérséklete 300 K.



(Dátum?, ZH?)
Az antenna egy 3 dB csillapítású, szobahőmérsékletű kábellel csatlakozik az 1 dB zajtényezőjű erősítőhöz, amelynek kimenetén a jel-zaj viszony 39 dB. Az antenna kimenetén a hasznos jel teljesítménye 2 nW, sávszélessége 20 MHz.



(Dátum?, ZH?)
A T hőmérsékletű, R ellenállású ellenállás termelte termikus zajt a zajmentes ellenállással sorba kapcsolódó, ξ forrásfeszültségű feszültséggenerátorral modellezzük. ξ egy stacionárius, szélessávú, sztochasztikus folyamat, amelynek spektrális sűrűsége sξ(f) = 2·k·T·R.



(Dátum?, ZH?)
Vezesse le az L csillapítású, T hőmérsékletű disszipatív kétkapu zajtényezőjére tanult összefüggést! (12 pont)



(Dátum?, ZH?)



(Dátum?, ZH?)
Egy antenna zajhőmérséklete 40 K. Az antenna (szobahőmérsékletű) levezető kábelének a hullámellenállása 50 Ω, csillapítása 2 dB.



(Dátum?, ZH?)
A 40 K zajhőmérsékletű antenna 0.5 dB csillapítású, szobahőmérsékletű kábellel csatlakozik a 0.5 dB zajtényezőjű, 12 dB erősítésű erősítőhöz.



(Dátum?, ZH?)
n darab, egyenként F zajtényezőjű, G teljesítményerősítésű erősítőt láncba kapcsolunk.


Egy kis szűrés...



(1998-, Gy)
Az sξ(f) = { ˝f˝ < B ? A² · s0 · (1 - ˝f˝ / B) : 0 } jelhez sν(f) = s0 szélessávú fehér zaj adódik, ami hatását szűréssel próbáljuk csökkenteni.


Kábel, optika



(1999.01.19.)
Félvezető lézeradó intenzitásmodulált jelét négy egyforma elektromos vevőkimenetté szeretnénk alakítani. A lézeradó modulált optikai teljesítményének effektív értéke 1 mW, a működési hullámhossz 1300 nm, az elektromos lezárások 50 ohm-osak.A lézer fényjelét egy 0.8 mA/mW konverziós tényezőjű fotovevővel alakítjuk elektromos jellé, amit (teljesítményosztóval) veszteségmentesen negyedelünk. A fotodióda lezáróellenállásán a ráeső fényteljesítménnyel arányos kimenő áramot szolgáltat.



(1997.06.10.) (OP)
Egy SI üvegszálban az (kör)frekvencián az alapmóduson kívül 88 módus terjed. E frekvencia környezetében az i-edik módus (i=0,1..,88) terjedésének fázistényezőjét (1 km hosszú szakasz fázisforgatását) közelítően a b(w) = (1 + i * 10-5) *w * n1 / c + bi összefüggés adja meg, ahol a szál törésmutatója n1=1,5.


(1997.06.24.) (OP)
Egy kábelérpár csillapítása 20kHz frekvencián 1 dB/km, míg 40 kHz-n 1.3 dB/km.


Mintavételezés, kvantálás, (predikciós) tömörítési technikák



(1996.11.29, PZH)
Egy (-4V, 4V) intervallumba eső jelet egyenletesen kvantálunk. A kvantálási szintek milyen hosszúságú bitsorozatban való ábrázolására van szükség, ha legalább 100-as jel/zaj viszonyt akarunk elérni? 4 bit



(1999.11.04, ZH)
Egy valós értékű, stacionárius jel (egy 50 Ohm-os ellenálláson mért feszültség) spektrális sűrűségfüggvénye (a pozitív frekvenciák tartományában) általában zérus, kivéve a 0-3 kHz és a 7-8 kHz sávot, ahol értéke ugyanaz az állandó.



(1999.11.04, ZH)
Egy jel két megelőző mintán alapuló, (négyzetes középben) legjobb előrejelzése: x'k = xk-1 - 0.8 · xk-2. Tekintsük azt a rekurzív kódolót, amelyben az e szabálynak megfelelő másodfokú prediktort alkalmazzák! A kódolóban a kvantáló a legközelebbi egész számra kerekít.



(1999.12.10, PZH)
Adott a ξk diszkrét stacionárius sztochasztikus folyamat, melynek autokorrelációs függvénye: Rξ(n) = 1 / (1+n²).
Az (A)   ξ'k = 0.4 · ξk-1 + 0.1 · ξk-2   vagy a (B)  ξ'k = 0.4 · ξk-1 - 0.05 · ξk-3   prediktor alkalmazása kecsegtet kisebb négyzetes középhibával erre a folyamatra? (18 pont) ε²B - ε²A = -0.0055, tehát az utóbbi.



(1999.12.10, PZH)
A gyengén stacionárius x(t) jelet fs frekvenciával mintavételezzük, A/D átalakítóval digitalizáljuk, hibamentes digitális csatornán továbbítjuk, majd D/A átalakító és simító szűrő segítségével az y(t) analóg jellé alakítjuk. Az x(t) jel spektrális sűrűségfüggvénye   6·s0·(1-˝f˝/(12B)),   ha   8B < ˝f˝ < 10B,   egyébként zérus. A simító szűrő ideális aluláteresztő, határfrekvenciája:   fs/2.



(2000.01.04, V)
Adott a ξk diszkrét stacionárius sztochasztikus folyamat, melynek autokorrelációs függvénye: Rξ(n) = 1 / (1+n²).



(2000.01.18, V)
Adott a ξ sávkorlátolt fehér zaj (a sávkorlát B=10 kHz). Ezt a jelet T=0.2 msec mintavételi idővel mintavételezzük.



(2000.03.30, -)
Rajzolja fel egy f frekvenciájú 20 dBm-es szinuszjel spektrumát fm frekvenciájú mintavételezés után, ha



(2000.03.30, -)
Egy FDM csoportjelet (60-108 kHz) közvetlenül digitálissá kell alakítani, és úgy továbbítani.


Forráskódolás



(1999.06.30, V)
Egy emlékezetmentes forrás az A, B, C, D, E szimbólumkészletéből 30 ezer szimbólumot bocsát ki másodpercenként. Az A, B, D, E szimbólumok előfordulási gyakorisága rendre 25%, 12.5%, 50% és 6.25%.



(1999.12.10, PZH)
Egy emlékezetmentes forrás szimbólumainak valószínűség-eloszlása a következő: { 0.52; 0.21; 0.21; 0.05; 0.01 }. E forrás szimbólumaihoz rendeljük a következő kódot: { 00; 01; 10; 11; 101 }.



(1999.12.21, V)
Adott egy B = 4 kHz sávszélességű alapsávi analóg forrás. Alkalmazzuk a Nyquist tételnek megfelelő minimális mintavételi frekvenciát és digitalizáljuk a forrást! A digitalizáló hét diszkrét értékre kerekít: (-3; -2; -1; 0; +1; +2; +3). Ezen értékek előfordulási valószínűsége rendre: (1/16; 1/16; 1/8; 1/2; 1/8; 1/16; 1/16). A digitalizálás után forráskódolást alkalmazunk és az így előálló bináris folyamatot egy adatátviteli csatornára vezetjük.




(1997.12.16.) (OP)
Egy véletlen forrás szimbólumai egy nyolc elemű halmazból veszik fel értékeiket a következő eloszlás szerint: {pi, i = 1, 2, ... 8} = {0.30, 0.25, 0.15, 0.10, 0.08, 0.07, 0.03, 0.02}



(1998.11.27.) (OP)
Egy bináris forrás T időközönként, egyenletes eloszlással szolgáltatja kimenetén a forrásszimbólumokat. A forrásszimbólumok függetlenek egymástól. A forrás entrópiája maximális.



(1999.01.05.) (OP)
Egy diszkrét emlékezetnélküli véletlen forrás (amelynek aktuális szimbóluma x) a következő forrás abc-vel, illetve forráseloszlással rendelkezik:
x eleme: {a1, a2, a3, a4}
P(x = a1) = 0.5; P(x = a2) = 0.25; P(x = a3) = 0.15; P(x = a4) = 0.1
az egyes forrásszimbólumokhoz rendelt kódszavak pedig a következők:
a1 ® c1=(01); a2 ® c2=(10); a3 ® c3=(011); a4 ®c4=(1011)



(1999.04.02.) (OP)
Adott egy forrás, melynek szimbólumkészlete 9 elemű. Az egyes szimbólumok előfordulási valószínűségei következők:
p1 p2 p3 p4 p5 p6 p7 p8 p9
0.22 0.19 0.15 0.12 0.08 0.07 0.07 0.06 0.04
Kódszavaival adott az alkalmazandó C kód:
0001 00001 0100 00000 10 001 0101 011 11



(1999.05.07.) (OP)
Egy (szimbólumonként kódolt) forrás legtömörebb bináris kódjában a kódszavak hossza rendre: 2, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 5, 5.



(1999.12.10.) (OP)
Az X emlékezetmentes forrás szimbólumai {A, B, C, D, E}, a forrás valószínűség-eloszlása pedig a következő: P(A) = 0.52; P(B) = 0.21; P(C) = 0.21; P(D) = 0.05; P(E) = 0.01.


Csatornák, csatornakódolás



(1999.06.09, V)
Egy bináris, lineáris kód generátormátrixa G = { {1 0 0 1 1}, {0 1 1 0 1} }.



(1999.12.21, V)
Adott a C(5,2) lineáris kód a kódszavaival: { 00000; 01011; 10101; 11110 }.



(2000.01.18, V)
Adott egy p = 0.1 hibavalószínűségű, ideális visszajelzőcsatornával ellátott BSC, amelyen N = 106 bit hosszúságú üzenetet kívánunk átvinni.




(1997.12.16.) (OP)
Egy BSC hibavalószínűsége p=0.02. Legalább hányszorosára kell az eredetileg 1000 bites üzenetek hosszát megnövelni, hogy azok a vételi oldalon tetszőlegesen kis hibavalószínűséggel legyenek dekódolhatóak? 2474



(1998.02.03.) (OP)
Egy p=0.3 hibavalószínűségű C bináris szimmetrikus csatornán keresztül a H(F)=0.2 entrópiájú F bináris (memóriátlan) forrás továbbít üzeneteket. Az üzenetek biztonságos továbbítása érdekében az egyes forrásszimbólumokat 5-5 csatornaszimbólummal jelenítjük meg (0 => 00000, 1 => 11111), majd a vétel során többségi alapon hozunk döntést.



(1998.11.02.) (OP)
Egy p=0.1 hibavalószínűségű BSC-n az átküldendő biteket ötször ismételve próbáljuk javítani az összeköttetés minőségét. A vevő úgy működik, hogy minden 5 bites blokkban megnézi, a nullák vagy az egyesek száma nagyobb-e, és ennek megfelelően nullát vagy egyet ad a kimenetén.



(1998.12.22.) (OP)
Egy lineáris, szisztematikus blokk-kód méretének jellemző adatai n=496 és k=480, a szindróma vektor elemeinek száma tehát 16.



(1999.02.02.) (OP)
Egy lineáris, szisztematikus blokk-kódban a paritáselemek száma 16.



(1999.06.09.) (OP)
Egy bináris, lineáris kód generátormátrixa: G = [10011; 01101]



(1999.12.21.) (OP)
Adott a C(5,2) lineáris kód a kódszavaival: c0=00000 c1=01011 c2=10101 c3=11110.



(2000.01.18.) (OP)
Adott egy p=0.1 hibavalószínűségű, ideális visszajelzőcsatornával ellátott BSC, amelyen N = 106 bit hosszúságú üzenetet kívánunk átvinni.


Modulációk (AM, PM, FM)



(1999.06.30, V)
Rádiócsatornán B sávszélességű jelet szeretnénk továbbítani. Határozza meg, milyen sávszélességet foglal el a modulált jel, ha a moduláció …



(1999.06.30, V)
FM elvű rádióadónk bemenetére fm frekvenciájú szinuszjel jut. Határozza meg, milyen gyakorlati sávszélességet foglal el a modulált jel a rádiócsatornában, ha a moduláció során alkalmazott frekvencialöketet …



(1999.12.21, V)
Adott egy üzenet-folyamat spektrális sűrűségfüggvénye (felrajzolva a táblára).



(2000.01.18, V)
Adott egy moduláló jel spektrális sűrűségfüggvénye (felrajzolva a táblára). A jel várható értéke zérus.



(2000.05.25, V)
Határozzuk meg az s(t) jel F-re vonatkoztatott modulációs- és/vagy kvadratúra-felbontását! Az is elegendő, ha meghatározzuk az F vivőfrekvenciájú kvadratúrademodulátor kimenő jeleit.



(2002.01.25, V)
Egy AM-DSB modulátor bemenő (moduláló) jele sm(t), kimenő (modulált) jele sAM(t).
sm(t) = 2 · cos(2·π·f1·t) + cos(2·π·f2·t+Φ); sAM(t) = (4 + sm(t)) · cos(2·π·fv·t); f1 = 1 kHz, fv = 2 MHz.



(2002.05.24, V)
Bizonyítsuk be, hogy AM-DSB jel és 90°-kal eltolt fázisú vivő összegzésével szögmodulált jel állítható elő! Milyen szempontból előnyös ez az előállítás? Milyen fogyatékosságai vannak az így előállított szögmodulált jelnek, s hogyan lehet e kellemetlenségeket kiküszöbölni? (20 pont)



(2003.05.07, V)
Egy 540 kHz frekvenciájú vivőt 20 kHz-es koszinusszal modulálunk. Adjuk meg analitikusan (és rajzoljuk is fel!) a modulált jel időfüggvényét és a modulált jel spektrális összetevőit 60%-os modulációs mélységű AM-DSB, AM-DSB/SC és AM-SSB modulációs eljárások esetén! (4-4 pont)



(2003.05.07, ZH)
Egy szögmodulációt végző modulátor szinuszos moduláló jelét (a jel amplitúdóját) a kétszeresére növeljük.



(2003.05.16, PZH)
Az sm(t) hangfrekvenciás, B sávszélességű, zérus várhatóértékű, "kisamplitúdójú" (pl.: max|sm(t)|≤0.1) jelből kétféle modulált jelet állítunk elő: sA(t)=sm(t)·sin(2·π·F·t)-sin(2·π·F·t) és sB(t)=sm(t)·sin(2·π·F·t)-cos(2·π·F·t).



(2003.05.16, PZH)
Egy fázis- és egy frekvenciamodulátor szinuszos moduláló jelének frekvenciáját a négyszeresére növeljük.



(2003.05.16, PZH)
Villamos alaplabor mérés céljára 51 kHz vivőfrekvenciájú felső oldalsávi AM-SSB/USB jelet kell előállítanunk. A moduláló jel egy olyan hangfelvétel, amelynek a spektruma 300 és 3000 Hz között tartalmaz spektrális összetevőket. Van több szorzó modulunk, van két (hangolható) szinuszos generátorunk, és van egy sávszűrőnk ami az 51-54 kHz-es sávban átereszt, de sajnos 48 kHz környékén kicsi (mindössze 20 dB) a zárócsillapítása. Pali bácsi lim-lomjai között találtunk egy 12 kHz határfrekvenciájú aluláteresztő szűrőt, amelynek 12.3 kHz-en már 40 dB a csillapítása.



(2004.05.20, V)
Egy rádióadó FM jelet állít elő, a modulált jel amplitúdója 20 mV, maximális frekvencialökete pedig 31.4 kHz, ha a moduláló jel 2V csúcsértékű 2 ms periódusidejű szimmetrikus háromszögjel.



(2004.12.03, ZH)
Egy modulált jel (sXM) amplitúdója 2 V, vivőfrekvenciája 100 kHz, frekvencialökete 8 kHz. A moduláló jel (sm) 2 V amplitúdójú, 3 kHz frekvenciájú szimmetrikus háromszögjel.
sXM(t) = U0 · cos(2·π·f0·t+Φ+k·sm(t))



(2004.12.03, ZH)
Egy modulált jel (sXM) maximális értéke 3 V, vivőfrekvenciája 90 kHz. A moduláló jel (sm) 1 V csúcsértékű, szimmetrikus (egyformán pozitív illetve negatív) jel, spektrális komponensei a 200 Hz - 4 kHz sávba esnek.
sXM(t) = (U0+sm(t)) · cos(2·π·f0·t+Φ)



(2005.12.02, ZH)
Egy AM-DSB modulátor bemenő (moduláló) jele sm(t), kimenő (modulált) jele sAM(t).
sm(t) = 2 · cos(2·π·f1·t) + cos(2·π·f2·t+Φ); sAM(t) = (4 + sm(t)) · cos(2·π·fv·t); f1 és f2 bármilyen értékű lehet 0 és 10 kHz között, Φ=π/3, fv = 1 MHz.



(2005.12.16, PZH)
Egy modulátor kimenetén a következő jel jelenik meg: sAM(t) = 10 · cos(3000·π·t) + 5 · cos(3200·π·t+Φ) [V], ahol Φ egy valószínűségi változó egyenletes eloszlással [-π,π]-ben, t pedig ezredmásodpercben értendő.



(2006.01.18, V)
Adott az sm(t)=5·cos(200·t)+3·cos(250·t) moduláló jel. A modulálatlan vivő amplitúdója Uv = 10 V, körfrekvenciája ωv = 1000 rad/s.
Az AM modulátor kimenetén megjelenő modulált jelet sáváteresztő szűrővel szűrjük, melynek átviteli tartományán (700-1000 rad/s) az átvitel egyenletes és veszteségmentes, valamint ismert, hogy 1150 rad/s felett nincs átvitel. A szűrt jelet erősítjük, az erősítés 6 dB.



(2007.01.09, V)
Egy vivőfrekvenciát a 20·cos(500·π·t) koszinuszos jellel amplitúdóban modulálunk. A kapott jel időfüggvénye: sAM(t) = 10 · cos(1000·π·t)+10 · cos(2000·π·t)


Modulációk (PAM)



(2001.01.17, V)
Egy PAM rendszerben az adószűrő karakterisztikája Ha(f), a jelzési idő 0.5 ms.
Ha(f) = {2, ha |f| < 800 Hz; 0.1·(1200-|f|)½, ha 800 < |f| < 1200 Hz; és 0, ha |f| ≥ 1200 Hz



(2002.05.24, V)
Egy szinkron PAM rendszer vevőjében a k-adik időrésben vett jelminta xk.
xk = 0.1 · dk-1 + 1.1 · dk - 0.15 · dk+1, ahol dk az elemi jel amplitúdója a k-adik időrésben.



(2003.05.22, ZH)
Egy négyszintű szinkron PAM jel elemi jelének spektruma a vevő mintavevőjének bemenetén A(f) = {(1-|f/B|)/B, ha |f|<B; egyébként 0}, B = 160 kHz.



(2005.01.19, V)
Egy 4 szintű szinkron PAM rendszerben a mintavételezés csúszása miatt a mintavételi időpontokban a következő képlettel írhatók le a vett értékek: yk = -0.12 · dk-1 + 0.9 · dk + 0.12 · dk+1.



(2006.12.20, V)
Egy szinkron bináris PAM rendszerben a vevőszűrő kimenetén megjelenő elemi jel időfüggvénye a [0..2T] intervallumban h(t)=h0·(1-|t-T|/T), azon kívül pedig mindig 0. A vevőszűrő kimeneti jeléből a tk=t0+k·t időpillanatokban veszünk mintát, s ezek alapján döntünk az illető időrés tartalmáról.


Antennák



(1999.06.09, V)
A 900 MHz-es sávban üzemelő vevőkészülékünk 5 méter magasságban elhelyezett antennával éppen az interferencia zóna határán működik.



(1999.06.30, V)
Adott egy rádióösszeköttetés az alábbi paraméterekkel: a két antenna távolsága a méter, az adóantenna magassága 2 · a · 10-4 méter, a vevőantenna magassága ennek fele, hatásos felülete 1 / (4·π) négyzetméter, az alkalmazott frekvencia a · 30 kHz, az adóantenna nyeresége pedig a · 10-2.



(1999.11.04, ZH)
Egy sík föld feletti kétutas rádióösszeköttetés adóantennájának magassága 10 m, a szakasztávolság 1 km, az üzemi frekvencia 300 MHz, s az adóantenna nyeresége 5 dB.



(2000.01.04, V)
Egy mobil rádiórendszerben a bázisállomás antennájának magassága 50 m, az üzemi frekvencia 900 MHz. A feladatban szereplő ismeretlen adatok legyen olyan értékűek, amelyet jellegzetesnek vél! Ezen adatok megválasztását is értékeljük. (4 pont)



(1996.05.03.) (OP)
Milyen magasságban kell elhelyezni azt a vevőantennát, amely a 900 MHz környéki sávban működik, és az adótól 6 km távolságban helyezkedik el? Az adóantenna 100 m magas toronyban van elhelyezve. 5 m


(1996.09.04.) (OP)
A 900 MHz-es sávban, az adótól 5 km távolságban üzemelő vevőkészülékünk antennamagassága tetszőleges határok között állítható. Az antenna magasságát állítgatva, és a vett demodulált jel zajosságát figyelve kell becslést adnia az adóantenna magasságára. Írja le, hogyan oldaná meg ezt a feladatot! Az azonos zajosságú magasságok D különbségére: (2 hT D) / (r l) = 1 összefüggésből számolható


(1997.05.09.) (OP)
A 450 MHz-es sávban működő adótól 3 km távolságban azt tapasztaljuk, hogy a vett jel teljesítménye a vevőantenna magasságának függvényében 5 méterenként periódikusan változik, a 10 és a 90 nW értékhatárok között. Adja meg a jelenség magyarázatát, és becsülje meg az adóantenna magasságát, továbbá a födreflexiós tényező értékét! (1 - G)2 / (1 + G)2 = 9 G = -0,5; hT = 200 m


(1997.12.03.) (OP)
Egy földi, a 900 MHz környéki sávban működő rádióösszeköttetés egyik végpontján fix telepítésű adó (GT = 10 dB), másik végpontján egy mozgó állomás (vevő, GR = 3 dB, hR = 1,66 m) helyezkedik el.


(1998.06.11.) (OP)
Egy sík föld feletti kétutas rádióösszeköttetés adóantennájának magassága 10 m, a szakasztávolság 10 km, az üzemi frekvencia 300 MHz. Az adóteljesítmény 1 W, az adóantenna nyeresége 5 dB. A talajreflexiós tényező értéke -0.7.


(1998.11.02.) (OP)
Egy harmadéves villamosmérnök hallgató a fejébe vette, hogy vevőkészüléket épít, mellyel venni tudja a népszerű egyetemi rádió adását (vivőfrekvenciája f0 = 314 MHz). Az adó a kari kollégium tetején, a 18. emelet padlójának magasságában sugároz. A hallgató a kollégiumtól 6 km távolságban lakik egy többemeletes házban. A kollégium emelet gradiense 3 m/emelet, a hallgató házáé pedig 4 m/emelet.


(1998.11.27.) (OP)
Adott egy mikrohullámú összeköttetés a következő paraméterekkel: az adóteljesítmény 2 W, az adó- és vevőantenna nyeresége 20 dB, a vivőfrekvencia 4 GHz, az adóantenna és az adó közti tápvonal hossza 2 m, a vevőantenna és a vevő közti tápvonal hossza 3 m, a tápvonalak csillapítása 0.9 dB/m, és a vevő érzékenysége 6 mV(eff). Az adó és a vevő 50 W-os hullámimpedanciára illesztett.


(1999.02.02.) (OP)
Egy szabadtéri rádióösszeköttetés adóantennájának nyeresége 5 dB, az adóteljesítmény 0 dBW. Az adóantennát az adóval 10 m hosszúságú, 0.2 dB/m fajlagos csillapítású kábel köti össze. Az üzemi frekvencia 5 GHz. A kábelek, antennák és berendezések illesztetten kapcsolódnak össze.


(1999.06.09.) (OP)
A 900 MHz-es sávban üzemelő vevőkészülékünk 5 m magasságban elhelyezett antennával éppen az interferencia zóna határán működik. Hány dB-lel változik a vett jel teljesítménye, ha az antenna magasságát a felére, illetve a másfélszeresére módosítjuk? -3dB, -3dB


(?) (OP)
Egy kétutas rádióösszeköttetés adó és vevőantennájának nyeresége 5 dB, szakasztávolsága 10 km, az üzemi frekvencia 500 MHz. Az adó és a vevőantenna magassága 30, illetve 10 m.


Tömegkiszolgálás



(1999.01.05, V)
Egy tömegkiszolgáló rendszerben (ahol a felhasználók száma jóval nagyobb a kiszolgáló egységek számánál) mérésekkel megállapítottuk, hogy a hívásintenzitás értéke a forgalmas órában 2.48 hívás félpercenként, valamint hogy a másfél percnél hosszabb ideig tartó hívások gyakorisága (előfordulási valószínűsége) 0.6.



(1999.02.02, V)
Tanultuk, hogy számos tömegkiszolgálási feladatban hű képet ad a valóságról, ha a kiszolgálandó igények beérkezése közötti időintervallumok hosszát független, exponenciális eloszlású valószínűségi változókkal modellezzük.



(1999.06.09, V)
Egy szerver állomáshoz a kliensek a nyilvános telefonhálózaton keresztül csatlakozhatnak. Egy forgalmas órában átlagosan 120 hívás érkezik és egy-egy hívás kiszolgálásának várhatóértéke 20 perc.


Cellás rendszerek



(1999.12.21, V)
Hasonlítsa össze a következő két cellás rendszert!
A rendszer: Analóg FM modulált rendszer, a megfelelő hangminőséghez szükséges jel-interferencia arány 20 dB. A rádiócsatornák sávszélessége 30 kHz, és ekkora a csatornaosztás is.
B rendszer: Digitális modulációt, TDMA hozzáférést (8 felhasználó egy vivő-frekvencián) alkalmazó rendszer, a rádiócsatornák sávszélessége 200 kHz. A megfelelő minőséghez szükséges jel-interferencia arány 12 dB.




(Dátum?, ZH?)