A hálózati operátorok a közelmúltban felismerték az SDN (Software Defined Networking) és az NFV (Network Function Virtualization) módszerek nyújtotta lehetőségeket. Jelenleg rohamos fejlődés figyelhető meg ezen a területen. Az új szemléletek szerint a jövő hálózatait egyrészt olcsó, általános célú hardverek alkotják, amelyek egységes és univerzális platformot nyújtanak különböző szoftver alapú hálózati funkciók (switch, router, tűzfal, hálózati címfordítás, stb.) számára. Ezen funkciók telepítése a jelenlegi hardveres elemekre számos megkötéssel jár. Az említett hálózati funkciók egyre inkább virtualizált környezetben fognak futni, hiszen így garantálható a dinamikus, az éppen aktuális hálózati igényeknek megfelelő, adaptív hálózati működés. A hálózati funkciók ilyen módon virtuális egységként kezelhetőek, így a felhasználói igények szerint tetszőleges helyszínen, tetszőleges szolgáltatás láncok alakíthatóak ki.

A költség- és energiahatékonyság mellett fontos kérdés a technológiát alkalmazni kívánó ‘early adopter’ vállalatok számára, hogy a futtatni kívánt hálózati funkciók hogyan teljesítenek különböző virtualizációs környezetekben. Mivel új, több rétegű architektúrákról beszélünk, ezért az egyes rétegek egymásra hatása, a teljesítményük változása különböző szcenáriókban még nem ismert. Érdekes és fontos feladat tehát megismerni a különböző virtualizációs környezetek hálózati funkciók teljesítményére – például átviteli sebesség, késleltetés – gyakorolt hatásait.

A dolgozat ezt a – jelenleg is erős kutatási fázisban lévő, – szerteágazó terület fel-térképezését, megismerését, javítási és optimalizálási lehetőségeinek feltárását tűzi ki céljául. Bemutatásra kerülnek a jelenleg széles körben használt, szabad forráskódú virtualizációs technikák. Továbbá tárgyalásra kerülnek a ma már ipari környezetekben is használt szoftveres hálózati switch-ek előnyei, hátrányai. Ezen kívül feltérképezésre és alkalmazásra kerülnek azok a technikák, amelyek segítségével a két terület eszköztárának együttműködését optimalizálni, és így a teljes rendszer teljesítményét növelni lehet. A dolgozat nagy hangsúlyt fektet továbbá egy mérési módszertan kidolgozására is, hogy a különböző szcenáriók teljesítménye pontosan mérhető és egymással összehasonlítható legyen.